Mikor jövök rendbe? Mikor fog elmúlni a tünetem? Meddig kell ezt csinálni?

Ismerősek ezek a mondatok? 😊

Mindannyian meg akarunk gyógyulni és szeretnénk, ha a tüneteink hamar elmúlnának, vagy elviselhetőek lennének. Igen ám, de az akarás nem elég. A gyógyulás folyamata sokszor fájdalmas, sok türelmet és kitartást igényel. A mai világban jobban örülnénk egy pirulának, amit csak be kell venni, hatására elmúlik minden bajunk, én nem kell további túl nagy erőfeszítéseket tenni a javulás érdekében.

 

A gyógyulás folyamata kezdetben fájdalmas

 

A gyógyulás folyamata viszont se nem gyors, se nem egyszerű. Sőt, egy régebb óta fennálló problémát helyrehozni időbe telik, és szükséges, hogy változtassunk eddigi életünkön, hiszen vélhetőleg ez vezetett a megbetegedéshez. Ugyanazt már nem csinálhatjuk, hiszen akkor ugyanabban a helyzetben maradunk.

Mindenképpen szükséges változtatni, és ez a változás bizony stresszel jár. Minden változtatás stressz a testnek és a léleknek is. Minden változáshoz nagy lelki és testi erőre van szükség. A test is megszokta, hogy hogyan működünk, mit eszünk, mennyit mozgunk, milyen szokásaink vannak, milyen az életmódunk. Ehhez alkalmazkodott, ehhez igazodott. Ha gyógyulni szeretnénk, akkor pedig változtatunk, pl. étrendet. A szervezet megszokta, hogy milyen ételt eszünk, még a bélflóra is eszerint alakult ki, azok a baktériumok szaporodtak el, amelyek azt az ételt bontják, amit rendszeresen eszünk. Ha bevezetek pl. több zöldséget, gyümölcsöt az étrendembe, akkor a bélflórának ehhez is alkalmazkodnia kell, több olyan baktériumra lesz szükség, ami ezt a fajta ételt bontja majd. Ez szerencsére hamar megtörténik, de időbe telik. És ez az átmeneti idő lehet kellemetlen.

Sőt továbbmegyek! Amennyiben krónikusan fennálló folyamataink vannak, akkor kezdetben a változtatás hatására beindulhatnak pl. méregtelenítési folyamatok, pl., ha kórokozót írtunk, akkor ott lesz az elhalt kórokozók teteme, ami méreg a szervezetnek; vagy, ha a májat támogatjuk, akkor, ahogy kezd magára találni, több méreganyagtól szeretne megszabadulni, ami még a kiürülés előtt belekerül a vérkeringésbe; vagy, ha nehézfémet vezetünk ki, akkor az is kimozdul a helyéről, és a kiürülésig terhelhet minket. Nem beszélve a méreganyagokhoz kapcsolt érzelmekről. Ahogy a méreganyag felszabadul, úgy a hozzá kapcsolt korábbi érzelem is megjelenhet újra. Ha ez nem volt kellemes, akkor bizony érezhetjük magunkat még rosszabbul.

Ezért mondom, hogy a gyógyuláshoz vezető út az elején stresszes.

 

Ne add fel!

 

Ilyenkor nem szabad feladni, hanem megérteni, hogy ez is a folyamat része. Tapasztalom, hogy ilyenkor jön a kétségbeesés, hogy „Hát én jobban szeretnék lenni, de még rosszabbul vagyok, mint előtte.” Fontos, hogy legyen melletted valaki, aki átsegít ezeken a helyzeteken és figyelemmel kíséri állapotodat, hogy meg tudja állapítani, hogy ez a gyógyulási folyamat része, vagy valamit másképpen érdemes csinálni, mert neked ez így nem jó. Nem könnyű a tisztán látás, de itt is segít a saját magunk megfigyelése, mert idővel, ahogy figyeljük magunkat, egyre inkább tudni és érezni fogjuk, hogy hogyan működik a testünk, hogyan reagál különféle dolgokra. Addig is kérjünk és fogadjunk el segítséget, amíg mi magunk nem leszünk biztosak a saját érzéseinkben, tapasztalatainkban. Ha megtanultuk, akkor pedig már hallgathatunk saját megérzéseinkre és tapasztalatainkra és nem leszünk kiszolgáltatva másoknak, hanem sokkal hamarabb átlátjuk majd, hogy mi jó nekünk. A belső hangunk viszont mindig ott van. Lehet, hogy az elején még nagyon halk, de idővel hangosabbá válik. Egy a fontos, bízz benne, mert még ha halk is, akkor is a tied, és számodra igaz a mondanivalója!

Bíztatlak, hogy

  1. Változtass! – mert cselekvés nélkül nem lesz változás.
  2. Figyeld magad! – mert valójában te érzed, hogy mi zajlik benned.
  3. Kérj segítséget! – addig mindenképpen, amíg ki nem alakul a képességed, hogy megismerd saját magad és a testi-lelki működésedet.
  4. Légy kitartó! – hogy a változáshoz szükséges lépéseken végig tudj haladni.
  5. Lásd meg, hogy van kiút az állapotodból és találd meg azokat a lépéseket, amik kijuttatnak belőle. – utolsónak írtam, de valójában elöl van a helye. Tudom, hogy ez nehezen megy. Sok páciensem már csalódottan érkezik hozzám, mert volt hagyományos orvosoknál, végig járt jó pár alternatív terapeutát és már nem tudja kinek és miben higgyen. Bízik a szakemberekben, de mégsem látja és találja meg a kiutat. Bíztatlak, hogy soha ne add fel a reményt, hanem menj tovább és keresd az újabb és újabb lehetőségeket, amíg meg nem találod azt, ami meghozza az eredményt. Ha ezen a fárasztó úton elfáradsz, az is rendben van. Megértem. Néha kell egy kis pihenő, mert kifáradunk a próbálkozásokban is. Pihenj meg, gyűjts erőt és evvel az erővel folytasd újra tovább, mikor készen állsz rá. Ebben a folyamatban te is változol és lehet, hogy ez a változás is segíteni fog a gyógyulásban.

 

Támogató környezet

 

A te változásodra a környezeted is reagál majd. Van, hogy támogatnak, és gyakran előfordul, hogy nem. A te változásod rájuk is hatással van, és nem mindenki akar változni. Pl. egy étrend változtatása kihat a környezetedre is, mert lehet, hogy már nem akarsz ugyanabba az étterembe menni, mert ott nem találsz olyan ételt, ami az egészségedet támogatja. Ilyenkor a környezeted reagálhat negatívan is, hogy „Nehogymár ne menjünk el, hiszen ez a törzshelyünk.” A családban is lehet konfliktus, mikor egy családi ebéd alkalmával te visszautasítod a megszokott ételeket, amire a vendéglátó reagálhat rosszul is.

Fontos, hogy megerősítsd magadban, hogy mindaz, amit teszel, azt saját magadért teszed! Csak te számítasz! Nem elég a változtatás nehézsége, sokszor még a környezettel is meg kell vívni, és ez tovább nehezíti a folyamatot. Ne add fel! Légy fontos magadnak, és ne hagyd, hogy befolyásoljanak. Ha a környezeted nem támogat, akkor gondold át, hogy a megfelelő helyen vagy-e. Egy támogató környezetben szárnyalhatsz! Az ember megérzi, hogyha jó helyen van, és azt is, ha nem.

Légy éber! Vállalj felelősséget a saját egészségedért és vedd figyelembe, hogy mennyit ér az egészséged!

 

Sok erőt és kitartást kívánok!

Szeretettel,

Csilla

Ha szívesen hallanád gondolataimat is különböző témákban, akkor hallgass bele kolléganőm Lélekoldó Rostás Anita podcastjába, ahol számos alkalommal voltam beszélgetőpartnere: https://anchor.fm/rosts-anita/episodes